2009. július 24., péntek

Hősök



Szerkesztett jelenetegyüttes a Mongol c. filmből

2009. július 22., szerda

Legényesen

A kés, a kard, a penge élén
A tű hegyén és a húrokon
Egy csapat élén a fogak porcelánjain
Bajban a bohócsipkacsengő,
Csordában a kolomp,
Templomban a harang nyelvén,
Körben a közepén
legényesen
Aki hátrál, úgy lehet a legutolsó.
Aki élre tör és nem pusztul bele,
az az élre jut.

2009. július 21., kedd

2009. július 20., hétfő

2009. július 16., csütörtök

Helytálltak

Helytálltak a Jobbik EP-képviselői Strasbourgban, az Európai Parlament első plenáris ülésén. Szegedi Csanád ígéretéhez híven a Magyar Gárda egyenruhájában vette át mandátumát. Balczó Zoltán karakán módon kiállt a nemzetek Európája mellett, bírálva a nemzetállamok megszüntetését célzó Lisszaboni Szerződést. Morvai Krisztina pedig - nagy tapsot arató beszédében - az EU-n kívüli iráni emberi jogi helyzet miatt "aggódó" képviselőket tájékoztatta arról, hogy egy EU tagállamban, Magyarországon 2006 óta súlyosan sérülnek az emberi jogok. Egyben felszólította képviselőtársait, hogy szolgáltassanak igazságot a magyarországi rendőrterror áldozatainak, és az EU szüntesse meg az emberi jogok lábbal tiprását az Unión belül, hogy megőrizhesse hitelességét.

2009. július 8., szerda

Kollaboráció vagy ellenállás?

Kik is nálunk a kollaboránsok?
Egy válasz: Akiket idegen szuronyok ültettek Magyarország kormánya vagy pártjai élére. Avagy társadalmi - gazdasági pozícióba."
Na már most, hogy mi is az a "szurony" azaz kényszerítő eszköz?
Ez ugye a fegyver. Modern társadalmainkban a fő fegyver a pénz és az ő szolgálólányai a jogrendszer és a média.
Magatartásunkat közösségi szinten a jog, az erkölcs és a morál szabályozza. (Lám, ezek is értelmezést igénylő fogalmak.)
Nem lényegtelen kérdés az, hogy kinek-kinek közülünk milyen
- jogai
- erkölcse
- morálja
van.
Na és az sem mindegy - sőt - hogy közösségeinknek milyen van. Az egymással szemben álló Birodalmak egyik fő jellemzője, hogy más-és bennük a
- jog
- erkölcs
- morál.
Leegyszerűsítve más-és más válaszokat adnak a jó (követendő) és a rossz (tiltandó, büntetendő) kérdésekre. Ennek a jelenségnek egyik kiemelkedő példája az amisok léte. Az amisok vallásilag szabályozott közösségeit Európa kitagadta, az USA törvényhozása ma is "tolerálja".
A magyar sors meghatározó jellemzője az ország földrajzi és geopolitikai fekvése. Ezt mutatja a történelme. Hol Keletről, hol Nyugatról történnek a mindent felforgató beavatkozások - rendszerváltások - melynek hatására a "jófiúkból" rosszfiúkat generálnak oda-vissza legalább is a közbeszéd, a tömegkommunikáció szintjén. (Mind a jog, erkölcs és morál szintjein egyaránt.) Mindezt a magyarság tűrni kénytelen, erőforrásai szűkössége és többek között vallási megosztottsága okán is.
A magyar társadalom egyik fő jellemzője az, hogy folyamatosan kollaborál - a túlélés - és ellenáll - a megmaradás - okán.
Ebből fakadóan egyszerre vagyunk tehát kollaboránsok és ellenállók, azaz rebellisek, így a nagyhatalmak - ügynökeik - számára megbízhatatlanok, hiszen sem zsigereinknek sem hagyományainknak nem megfelelő megoldásokat erőltetnek ránk.
Ma a Globális Pénzdiktatúra éráját éljük. A kényszerítő eszközök a
- jogrendszer
- pénz
- média.
Az indivídum - identitásunk - szentháromsága, úgymint a Szeretet - Értelem - Hatalom szétválaszhatatlan egységéből nézve bizony elnyomottak vagyunk ma is.
Ma is jellemzően idegen ügynökök befolyása alatt álló alkalmi kollaboránsokra és ellenállókra oszlunk. Megtesszük azt is, amit nem szeretünk, aminek értelme sincs, ám jól megfizetik.

2009. július 6., hétfő

Rosszérzéseink, félelmeink

A médiában polgárjogot nyert a rosszérzés, a félelemkeltés fogalmai. Többnyire úgynevezett "jogvédők" állnak elő ezzel. Vegyük hát mi is - akik önkéntesek és önvédők vagyunk - rosszérzéseinket és félelmeinket.
Én Palimadár félek a nemzetközi tőke birtokolta lapoktól, a tömegkommunikációtól és a nem magyar tulajdonban lévő bankoktól. Szabad itt félnem a Kárpátok alatt?

Fordulóponton a magyar nemzeti ellenállás

Ezen a nyáron, július 4-én, a pozsonyi csata ezeregyszázkettedik és az Erzsébet hídi csata hetedik évfordulóján fordulóponthoz érkezett a magyar nemzeti ellenállás története.
Vona Gábor, az üstökösként előretörő új erő, a Jobbik elnöke megtette azt, amit pont hét évvel ezelőtt, a jelenlegi diktatúra kezdőpontját jelentő „hídfoglaláskor” az ellenzék vezetőjének és vezetőinek meg kellett volna tenniük.

Ezt a gyökeresen más, zsigereiben is MÁS, a „rendszerváltás” utáni Magyarországon teljesen újszerű politikát folytatja majd a Jobbik, meggyőződésem szerint minden más lehetséges területen is. Ugyanígy szolidaritást vállal a gazdákkal, a kisvállalkozókkal, a munkavállalókkal, nem „előkelő idegenként”, viselkedik a honfitársaival, hanem sorsközösséget vállalva, melléjük állva, a helyzetüket átérezve. Magyarként, s érzőszívű emberként. S a Jobbik Magyarországért Mozgalom – reményeim szerint a többi ellenzéki erővel együtt, őket elszántságra és bátorságra rábírva – vissza fogja venni Magyarországot azoktól, akik elrabolták, túszul ejtették. Mert nekünk, magunkfajtáknak csak ez az egy hazánk van.
Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Szeretettel: Morvai Krisztina

A Bajtársiasság napja 2. rész

2009. július 5., vasárnap

A Bajtársiasság napja 1. rész

Volt munkásőrök a Magyar Gárda Mozgalom mellett?

A magyar társadalom geopolitikai fekvéséből fakadóan 1000 éve megosztott. A mindenkori magyar társadalom szinte minden társadalmi rétegében, szervezetében benne van ez a megosztottság, törésvonal. A nemzetiek illetve a birodalmakkal kollabarálók szemben állása.
Így volt ez a kuruc labanc harcok idején. Erről ír Jókai Mór a Kőszívű ember fiai c. regényében. Így volt ez a kádár érában és így van ez ma is.
Nem csoda tehát az, ha volt munkásőrök, akik a munkásőrségen belül nemzeti érzelműk voltak (ahogy a magyar szocialista munkáspárton, majd jogutódján a szocialistákon belül is megvolt a nemzeti és internacionalista szembenállás, ahogy a mai magyar parlamenti pártokon belül ez a fajta törésvonal kitapintható, igaza van Dr. Bogár Lászlónak) a Magyar Gárda Mozgalomnak drukkolnak. A Magyar Gárda Mozgalomnak, az Önkénteseknek a nemzeti érzésű emberek drukkolnak, legyenek azok bárhol. Őket sejtette meg Orbán Viktor az egy a zászló eszméjével, a mindenhol jelen lévő nemzeti érzést.
"Lehajtott fejre, nem sújt a kard." Tarja egy román közmondás és tény, el is szaporodtak Erdélyben, ahogy nagy szaporaságot mutatnak ma az országban a romák is. Ám vannak, akik nem tudnak és nem is akarnak rabságban, tolvajságban, igazságtalanságban élni! Ilyen a magyar. Ez a magyarság!

A Fekete Szombati Ellenülés!

Szép volt fiúk!
Magyar Gárda : Zsoldos Rendőrség 1:0
A Magyar Gárda Mozgalom 2009.07.04-i Budapest Deák téri demonstrációja bizonyította, lehet ellenenállást kifejteni. A magyar önkéntesek - hazafiak - ellenálltak a lepénzelteknek és zsoldosaiknak. Helyesebben, szembe ültek velük. :)
Szerencsére provokáció sem volt, bár a HÍR TV riporterét csak sikerült valakinek fejen találni egy üveggel, hogy bekerülhessen a hírekbe. Ez a fejen kólintás csak jót tett a HIR TV-nek, hiszen egyedüli tömegkommunikációs forrásként folyamatosan mutatja a botrányt.
A pénztőkét szopó magyarul kommunikáló idegen méda (a hazai tömegkommunikáció) az ismert ellhallgatási technikát alkalmazza - még a Magyar Hírlap és az ECHO TV is - és a "medve bőrére előre ivó előre kormányzó" fidesz, mint szar lapul a fűben. Akkor, amikor szabadon választott EP képviselőt és az egyetlen számot tevő magyar nemzeti párt elnökét megbilincselik és beviszik a Gyorskocsi utcába. Mikor kell védeni a demokráciát, ha nem ilyenkor?
Bizony, annál, hogy a gárdisták mellé ült a Jobbik elnöke és egy gárdista sapkával szűri a könnygázt, lényegesen súlyosabb eset volt az, mikor a Szabadság téren a fidesz vezérkar bontotta a rendőrkordont és nem tett eleget a rendőri felszólításnak. Lám a fekete ruhások - itt most a rendőri erőkre gondolunk - ott nem jelentek meg és nem bilincselték meg Orbán Viktort és társaikat. Szép ellenülés volt Fiúk!