Az utolsó munkásőr ismétlés

2011 Húsvétján Magyarország államfője aláírta az Alaptörvényt. Ez a nemzet történetében jelentős fordulat. Lehetőségünk van a megújulásra.


Ehhez kapcsolódóan - és ezt ajánlom másoknak is - érdemes elszámolnunk az eddigiekkel.

Nekem itt a vázlatom kattanj rá:

Elszámolás

Az a bizonyos húsz év

tlg futása, egy kis magyar abszurd

Magam úrsága

Jobbomban a kard, balomon a lánc,

Úgy érzem szétszakadok,

A vitéz és a zsellér, bennem,

Jól összeakaszkodott.

Farkasfejű birka, vagy birkafejű farkas?

Milyen állat vagyok?

Birkák közt farkas, farkasok közt birka

Ez lennék én? Ez én vagyok?

Feltételes hűség? Kelletlen hűtlenség?

Rossz szolga vagyok,

Ezt aki úr érzi, őérte én,

Meg nem halok.

Feltételes hűség? Kelletlen hűtlenség?

Rossz úr is vagyok,

Aki szolga érzi, kifosztásból,

Rossz példát adok.

Szolgaság vagy úrság?

Egyaránt, nem nekem való,

Eb ura fakó, legények

Magam urának vagyok én, a jó.

Vicsoroghat is rám, manapság

Minden jobbos és balos agyar,

Így születtem és így vagyok én,

Baloldali és magyar.

Alaptörvény

Nemes gondolatok jegyében született az Alaptörvény, s Húsvét hétfővel, aláírásával életérzéssé válhat bennünk – a szabad magyar haza életével törődő érzéssé. Sok millió ember nevében beszél, amikor megfogalmazza gondolatainkat, hitünk irányait.

Árpád honfoglaló törzsei utódaiként ezeregyszáz éve szilárd alapokra helyezett Magyarországon élünk. Szent István királyunk hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkén vállaljuk ezredéves harcunkat a haza szabadságáért és függetlenségéért, szeretjük őseinket, akik érte küzdöttek. Népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.

Tudjuk, hisszük és büszkén mondjuk: a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásai gyarapítják a világot. Ápoljuk és megóvjuk örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit. A fiatal nemzedékek elhivatottsága a jövő garanciája. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Tudjuk, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Az eszmék között valljuk az Alaptörvény szellemében, hogy minden tudásunkkal megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük. Szeretjük a történeti alkotmányunkat legszebben megtestesítő Szent Koronát, amely jelképezi Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Az Alaptörvényünk szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Szeretjük azt a minden, nemzetileg fontos érzést átható, egységes szellemet, ahogyan az Alaptörvény megszabja Magyarország jövőjének útját.

Gubcsi Lajos, A Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának elnöke

Hazafiság

Igen! A kiválóság, az élen járás felmutatása.

Tenisz

Életöröm

Elhunyt Döményi Lajos

Mély fájdalommal tudatom mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Édesapám, Döményi Lajos, életének 62. évében, 2011. március 9-én elhunyt.
Temetéséről a későbbiekben inzézkedünk.
Gyászolja párja, Zsuzsa, gyermekei, Judit és Gábor, volt felesége, Judit valamint unokái, Nikolett és Anna
Újsághír