A Munkásőrség megalakulását, azaz a városi munkásőregységek megalakulása, a megyei parancsnokságok és az országos parancsnokság megszervezését követően egységes fegyveres szervezetté formálódott. A szervezetek működéséhez, működtetéséhez pénzre van szükség. A megalakuláskor és azt követő időszakban a munkásőrség nem volt különálló költségvetési tétel, ugyanis a forrásokat a Belügyminisztárium tervezte és folyósította. Lényegében a belügyi költségvetés egy "bújtatott" tétele volt. Most a pontos dátumra és kormányrendeletre - avagy törvényre - nem emlékezem, da a hetvenes évekre már a Munkásőrség önálló költségvetési fejezet lett és volt. Az 1980-as években önálló költségvetési fejezet volt. Ebben az időszakban miután én figyeltem a költségvetési arányokat, ha a munkásőrséget egynek vettem, abbor a IM VPOP ötszörös, a BM hússzoros, a HM ötvenszeres pénzzel gazdálkodott. A fegyveres testületek között tehát a munkásőrség került e legkevesebbe az állami költségvetésnek. Magszüntekor mintegy 1 milliárd forint volt az éves költségvetése.
Megszüntetésévek az egy milliárd teher megszűnt ugyan, ém a BM költségvetését öt milliárddal mg kellett emelni, ugyanis kiesett a munkásőrök által önkéntesen biztosított munka a járőrszolgálatban. A járőrszolgálatokat a városokban ugyanis a rendőrség a munkásőrség igénybevételével szervezte. A munkásőr járőr ugyanis pótolt egy rendőrt.
Az a híresztelés, avagy beállítás a médiában miszerint a munkásőrség sokba került volna a társadalomnak szemen szedett hazugság. A munkásőrség állománya ugyanis csak a járőrszolgálattal évente az 1989-es árfolyamon minimum 4 milliárd forint értékű önkéntes munkát végzett. Ne csodálkozzunk tehát napjaink Magyarországán, ha az önként vállalt munkának nincs akkora becsülete, mint Nyugaton. Ha az önkénteseket démonizálják, hülyére veszik a tömegkommunikációban, akkor annak ez az eredénye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése